GEODATA Térinformatikai Adatszolgáltató Központ szerepe az oktatásban
Bartha Gábor, Soós Dániel
Miskolci Egyetem
Bevezetés
A térinformatika széleskörű elterjesztéséhez három alapvető feltétel szükséges: 1) megfelelő technikai háttér (hardware és software); 2) szakképzett kezelőszemélyzet; 3) tematikai adatok. Az első feltétel teljesítése jelenleg nem túl nehéz feladat. A hardware eszközök árának csökkenése és az igen jó színvonalú, nyílt forráskódú térinformatikai programok megjelenése már kisebb cégek, civil szervezetek és az örökösen pénz-hiányban szenvedő állami és közigazgatási intézmények számára is lehetővé teszik a technikai háttér meg-teremtését. A megfelelően képzett szakemberek biztosítása a felsőoktatás feladata. A felsőoktatásban a 90-es években jelent meg a térinformatika oktatása. Az oktatás három irányból közelítette meg ezt a szakterületet, az alkotó tudományágaknak megfelelően (1. ábra).
1. ábra Térinformatikát alkotó tudományágak
A Miskolci Egyetemen az első próbálkozás az informatika szak irányából történt, azaz informatika szakos hallgatók szakirányaként jelent meg az első térinformatikai kurzus. Ez nem bizonyult sikeresnek, így – geodéta képzés hiányában - a tematika oldaláról közelítették meg a térinformatika oktatást. Ez a geofizikus mérnök hallgatók szakirányaként illetve a földrajz szakos hallgatók tantárgyaként jelent meg. Értelemszerűen az első esetben a geo-tudományi, míg a második esetben a társadalmi és természet földrajzi adatok képviseltek a tematikai megközelítési koncepciót. Hamarosan kiderült, hogy amikor a gyakorlati oktatásra került sor – különösen a témakörben kidolgozandó szakdolgozatok elkészítésére került sor – hogy hiányoznak azok az intézmények, ahol a hallgatók elvégezhetik a gyakorlati munkát. Az Egyetem rendelkezett a megfelelő technikai háttérrel, a témavezetést ellátó oktatókkal, de nem rendelkezett magyarországi, és különösen régióbeli adatokkal. Nem volt nehéz kideríteni, hogy a régióban működő, térinformatika alkalmazásában érdekelt gazdasági vállalatok és állami intézmények – a kétségkívül meglévő szakember hiány mellett – szintén küszködnek ezzel a problémával.
Első látásra furcsának tűnik a geo-adat hiány, hiszen közismert, hogy Magyarországon élvonalbeli geofizikai kutatás folyt Eötvös Lóránd úttörő munkája nyomán. Óriási adat-tömeg halmozódott fel az állami intézményekben - a Magyar Állami Földtani Intézetben (MÁFI), a Magyar Állami Eötvös Lóránd Intézetben (MÁELGI) - hogy csak a legnagyobbakat említsük. Ezek az adatok, illetve ezeknek jó része, napjainkban az 1994–es, közérdekű adatokról szóló hatálya alá esik. Ennek alapján ezeket az adatokat – másolatban - bárki megkaphatja, csupán a másolási költséget kell megtéríteni az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltatóknak ezt követően három súlyos problémával kellet szembenéznie:
· Az adatokat tárolása, kezelése szakmai kutatóintézetekben történt, viszont az adatok szolgáltatásért az intézetek főhatósága felelt. Így az ügyfélszolgálat és az adatkezelés helyileg szétvált. Gyenge vigasz, hogy a rendszerváltás utáni leépítések után sem a főhatóságnak sem pedig az adatok tényleges kezelését végző intézménynek nem volt megfelelő személyi feltétele ennek a feladatnak a végrehajtására.
· A XX. szd. elejétől mért adatok jegyzőkönyvi, ritkább esetben térképi formában állnak rendelkezésére. Ezek digitalizálására az előbb említett személyi és technikai feltételek hiányában sem az adatok tárolását, kezelését végző intézmény, sem pedig a főhatóság nem vállalkozhat. Ennek hiányában a geo-adatok csak komoly adat-beviteli illetve digitalizálási munka után alkalmasak térinformatikai alkalmazásra.
· A törvény nem határozta meg világosan azon adatok körét, amelyek a közérdekű adatszolgáltatás hatása alá esnek. Ez komoly problémát jelent a vízügyi és környezetvédelmi adatok esetében.
Ezek alapján már érthető, hogy nehézségek jelentkeznek az adatszolgáltatásban. Dicséretes eredmény, hogy a legnagyobb adatszolgáltató, a Magyar Bányászati és Földtudományi Hivatal (MBFH), térinformatikai meta-adatbázist készített, amely a birtokában lévő geo-adatbázisokat tartalmazó térinformatikai rendszer.
A leírt körülmények vezették a Miskolci Egyetemet, hogy az MBFH egyetértésével egy regionális geo-informatikai adatszolgáltató központot alakítson ki, amely az adatszolgáltatás megkönnyítésével elősegíti a térinformatika oktatását és elterjesztését a régióban. A központ kialakítását egy BAROSS projekt támogatta (Regionális Geo-informatikai Adatszolgáltató Központ - GEO-DATA ÉMR197/2006/ÉMITEN1) amelyet a Miskolci Egyetem konzorciumban nyert el a GEOKOMPLEX Kft-vel, és a Zöld Akció civil egyesülettel. A projekt részleteit az alábbiakban ismertetjük.
1. Projekt célja és feladatai
A projekt célja egy Geo-informatikai Adatszolgáltató és Oktatási Központ kialakítása a Miskolci Egyetem amely:
1) Ellátja az egyetemi térinformatikai oktatást és kutatást valamint az Észak-Magyarországi régió közigazgatási, kutatási intézményeit és gazdasági vállalatait aktuális, digitális formátumú geo-informatikai adatokkal. Ezek a geo-informatikai adatok tartalmazzák a régió különböző méretarányú digitális térkép-szelvényeit, geofizikai és földtani adatait (fúrólyuk, geo-elektromos, geomágneses, gravitációs, termikus, szeizmikus adatok; környezet-érzékenységi, mérnökgeológiai, hidrológiai, talajmechanikai adatok) digitálisan kezelhető, egységes formátumban.
2) Előmozdítja, és lehetőségeihez képest elősegíti a rendelkezésre álló geo-adatok aktualizálását az adatok mérését végző országos és regionális intézményeknél, és bővíti az elérhető geo-adatok körét.
3) Az Észak-Magyarországi régió közigazgatási, kutatási intézményeinek és gazdasági vállalatainak megrendelésére térinformatikai és szakértői rendszereket fejleszt és ezeket oktatással egészíti ki, hogy elősegítse a térinformatika elterjesztését.
4) Általános célú oktatást szervez a térképi alapú adatkezelésről, használatáról a közigazgatásban, a közmű szolgáltatásokban, az építő iparban, a mezőgazdaságban.
1) Országosan és regionálisan elérhető adatok felmérése (adat-típus, felmért terület, geodéziai alap, adat-formátum, stb.)
2) Az elérhető adatok egységes formátumba) történő konvertálási módszerének kidolgozása (egységes geodézia alap és adat-formátum)
3) A központ működéséhez a technikai, jogi és adminisztratív feltételek megteremtése (működés jogi formájának kialakítása, az adatszolgáltató intézményekkel való kapcsolattartás megszervezése).
4) Marketing tevékenység és oktatási anyagok kidolgozása.
A projekt első évében (2008-ban) az 1) és 2) feladatok valamint a 3) feladatból a technikai feltételek megteremtését tartalmazta a részletes munkaterv. A projekt második évében terveztük a jogi és adminisztratív feltételek megteremtését illetve a 4) pont végrehajtását.
2. Projekt eredményei
A projekt első évében felmértük a régió geo-informatikai adatszolgáltatóit, és megkértük, illetve elkészítettük az általuk kezelt adatok grafikus katalógusát – azaz térinformatikai meta-bázisát. A régió potenciális geo-informatikai adatszolgáltatói:
· Magyar Bányászati és Földtudományi Hivatal (MBFH)
· GEOKOMPLEX Kft ahol az MBFH régiós adatait kezelik
· Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség (ÉMKTVF)
Az MBFH meta-adatbázisát az MBFH egyik jogelődje, a Magyar Geológiai Szolgálat készítette el, és bocsátotta rendelkezésünkre. A GEOKOMPLEX Kft. által kezelt MBFH adatok meta-adatbázisát, és ennek térinformatikai rendszerét (MBFH-Geokomplex Észak-magyarországi Földtani Adattár), valamint az ÉMKTVF által kezelt régiós vízügyi adatok meta-adatbázisát, és ennek tér-informatikai rendszerét (ÉMIKTVF Észak-magyarországi Felszíni és Felszín Alatti Vízi Adattár) a projekt keretében készítettük el. Ezeknek az adatszolgáltatóknál található adatok meta-adatbázisait az alábbi felsorolás tartalmazza:
· MBFH Agrogeológiai adatbázisok
· MBFH Alapfurások adatbázisai
· MBFH Alap-, szerkezet- és egyéb földtani kutatások adatbázisai
· MBFH Eötvös-inga megkutatottság adatbázisai
· MBFH Építésföldtani megkutatottság adatbázisai
· MBFH Ércföldtani megkutatottság adatbázisai
· MBFH Földmágneses megkutatottság adatbázisai
· MBFH Gravimetriai megkutatottság adatbázisai
· MBFH Környezetföldtani megkutatottság adatbázisai
· MBFH Nemfémes nyersanyag megkutatottság adatbázisai
· MBFH Szénföldtani megkutatottság adatbázisai
· MBFH Szénhidrogén megkutatottság adatbázisok
· MBFH Vízföldtani megkutatottság adatbázisok
· MBFH-Geokomplex Émo.i Földtani Adattár
· ÉMIKTVF Émo.i Felszíni és Felszín Alatti Vízi Adattár
Az MBFH meta-adatbázisai EOV (Egységes Országos Vetületi) rendszerbe készültek. Így célszerűnek látszott ennek a rendszernek az alkalmazása az általunk elkészített meta-adatbázisokban is. A szükséges konverziókhoz a hazai geodéziai gyakorlatban elterjedt, VETÜLET programot alkalmaztuk (Völgyesi, 2005). Az adatformátumok megadásánál is az egységes kezelés érdekében az MBFH meta-adatbázisainak fájl-formátumát alkalmaztuk (.shp, .mdb fájlformátum).
A GEODATA Észak-magyarországi Adatszolgáltató technikai feltételeit (Hardware-software) a projekt által biztosított anyagi feltételekből alakítottuk ki. A hardware fő elemei egy AO méretű szkenner és nyomtató, A3 méretű nyomtató, három munkaállomás, A4-es lézernyomtató és másoló, 3 munkaállomás, 2 PC. A 3 munkaállomáson 2 független ESRI Desktop 9.2 ArcView, és egy 9.2 ERDAS program fut az oktatás és térinformatikai feladatok ellátására. Az egyik PC az Internet összeköttetést, a másik az AO szkenner vezénylését végzi. A hardware eszközöket egyetlen Intranetbe integráltuk. Biztonsági okok miatt az Internet PC-t függetlenítettünk a belső Intranettől (2. ábra).
2. ábra GEODATA belső Intranet és Internet PC
A GEODATA központ belső kialakítását a 3. és 4. ábra mutatja:
3. ábra GEODATA munkaállomások 4. ábra GEODATA szkenner és plotterek
A GEODATA a Miskolci Egyetem Geofizikai és Térinformatikai Intézetének Laboratóriuma formában fog működni, és az adatszolgáltatókkal való harmonikus együttműködését együtt-működési szerződés biztosítja.
3. GEODATA tevékenységi köre
Összefoglalva, a BAROSS projekt támogatásának köszönhetően a Miskolci Egyetemen kialakított GEODATA geo-informatikai adatszolgáltató a következő feladatokat tudja elvégezni:
Irodalom
Völgyesi L.-Tóth,Gy.-Varga,J.: Magyarországi vetületi rendszerek közötti átszámítások
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2005.